Kutyusok

A több képből megtervezett festmény megfestése igazán nehéz és izgalmas feladat.

A rendelkezésre álló képekből megalkotom a végső formát, ami a témát még jobban  kiemeli. 

Az állatokról készült képek  elkészítése könnyebbnek tűnik. Viszont a tapasztalatom azt mutatja, ugyanolyan fontos minden egyes vonás, mint az emberi portréknál, hiszen minden állat egyedi  megkülönböztető jelekkel rendelkezik. 

Mint a kutyák mancsain található foltok is különös jelentőséggel bírnak a kutyusok gazdája számára. ;)

Nagy tanulság volt számomra, hogy akár emberi portréról, akár állatok képeiről van szó, ha nem élő modell után készül a kép, mindenképpen nagyon jó minőségű fénykép szükséges az elkészítéséhez, hiszen az egyedi vonásokat kigondolni vagy kitalálni nem lehet, csak lemásolni. 

Nálam ennél a képnél az elkészítési folyamat az alábbi volt: 

adott volt néhány kép: 

   

Mivel a kutyusok a lényeg, kerestem nekik egy semleges hátteret. Jelen esetben a kecskeméti arborétum előtti rét adta az ihletet a hátterével: 

Próbáltam a kutyusokat minél előnyösebb módon elhelyezni a háttéren. A jobb oldali fénykép elrendezése elég jónak tűnt, de a kutyusok szemmel láthatóan oldal irányban valami iránt nagyon érdeklődnek, így a hátsó kutyus képét nagyrészt a bal oldali fényképről használtam fel inkább, hogy hozzánk, nézőkhöz is közelebb kerüljenek.

Nehezítésképpen figyelembe kellett vennem a két kép egymástól eltérő méretarányait is, melyet mindenképpen korrigálni kellett. 

Vagyis a két kutyus egymáshoz való arányát is igyekeztem megtartani. :)

Nagyon aranyosak, ugye? 

 

Merengőhöz...

Hétvégén apósom lepett meg egy szép vers idézettel. Erről eszembe jutott egyik kedvenc versem, mely még 2007-ben ihlette ezt a 30*40-es, kasírozott vászonra készült olaj képemet. Bár szakmailag nem tökéletes, de az érzetet nekem még mindig megjeleníti... 

És a vers részlete hozzá: 

  

Vörösmarty Mihály:

A merengőhöz (Laurának)

-részlet-

Hová merült el szép szemed' világa?

Mi az, mit kétes távolban keres?

Talán a múlt idők setét virága,

Min a csalódás könnye rengedez?

Tán a jövőnek holdas fátyolában

Ijesztő réme jár feléd,

S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,

Mert egyszer azt csalúton keresed?

Nézd a világot: annyi milliója

S köztük valódi boldog olly kevés.

Ábrándozás az élet megrontója,

Melly, kancsalul, festett egekbe néz.

Mi az, mi embert boldoggá tehetne?

Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,

A telhetetlen elmerülhet benne,

S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.

...

 

Hétvégén játszottam az anyagokkal, színekkel és technikákkal. A kézi nyomtatás, mint grafikai eljárás egyes elemeit próbáltam ki kezdetleges eszközökkel, valamint egyes nyomatokat vegyes technikával tovább fejlesztetttem, így készülnek akril festéssel kiegészített képek is

Ezek a kész nyomatok. Nagyon jól szórakoztam velük, remélem találsz köztük legalább egy olyat, amit érdemes volt megnézned:

A használt papírnyomat elemeket fel is applikáltam a nyomat kiegészítéseként:

Egy kis meditatív rajzolás:

Végül egy filctollal kiegészített nyomat:

Az akril festéssel kiegészített képekre még várni kell.

Amint elkészülök velük, megosztom veletek. :)