És a vers részlete hozzá:
Vörösmarty Mihály:
A merengőhöz (Laurának)
-részlet-
Hová merült el szép szemed' világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton keresed?
Nézd a világot: annyi milliója
S köztük valódi boldog olly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Melly, kancsalul, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése